Az emberek örülnek a vendégeskedésnek, de bezzeg nem örülnek a szárnyas állatok. Ámbátor ott sem voltam, nem is láttam, de tudom, hogy erősen szomorkodott az a sereg szárnyas, akiket egy asszony bezárt a pincébe. Azért zárta be, hogy a fia lakodalmára leölje. Volt köztük galamb, kacsa, lúd meg gúnár. Hej, csaptak ezek együtt szörnyű lármát! Hanem egyszerre csak mit gondoltak, mit nem, elhatározták, hogy utoljára nagyot vigadnak. Volt a pincében egy hordó bor, s a kacsa mindjárt előállott az indítvánnyal: Csak csapra, csak csapra!

Egy sem mondta, hogy: ne, egyszeriben csapra ütötték a hordót, s akkor meg a gúnár kinyújtotta a nyakát, s lelk ... Elolvasom»