9:11 AM Csukás István: A téli tücsök meséi | |
Igazi magyar mesélő könyvét ajánlom olvasmánynak. Minden történet önmagában is, de a könyv egészében is különleges élményt ad gyereknek, felnőttnek egyaránt. Egy magányos tücsök emlékei elrepítenek minket egy olyan világba, ahol szeretetben élnek együtt az állatok, ahol elfogadják egymás különcségeit, és együtt boldogok. Csukás István varázslatos nyelvezete pedig mosolyt csal a legborúsabb arcra is. „A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó, és minden fehér, az ágak, a villanydrót, a háztetők. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. És érzi, hogy téli tücsök lett, magányos téli tücsök." Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz. Véletlenül éppen ezt a mondatot kopogja le: "A szigetre vágyom." A színhely egy zöld szekrényke, bohócos mosolyú arcképpel, az ablak előtt egy íróasztallal és írógéppel berendezett szoba. A főszereplő, valamikori nyári tücsök, most magányosan csücsül a szoba sarkában álló terepszínű és zsályaillatú hátizsák bal zsebében. De szeret kimászni az ablakpárkányra és a harmatcseppes fűre emlékeztető heverőn sétálgatni.
A történet úgy kezdődik, hogy a tücsök egy nap felugrik az írógépre, s minden, a papíron keletkező jel emlékezteti valamire.
A lírai hangú meseregény a gyermekirodalom egyik szép darabja, amelyet most Cakó Ferenc kitűnő rajzai illusztrálnak. Könyv: LETÖLTÉS | |
|
| |
| Összes hozzászólás: 0 | |