A hagyomány szerint Szent István király halála előtt 1038-ban, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. A krónikák szerint így imádkozott: "Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!" Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. A Mária és hazánk közti kapcsolat a nép lelkében is tovább élt, bizonyság erre a magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklataink, a nép áhítata.

1693-ban a török uralom alóli felszabadulás emlékére I. Lipót király hálája jeléül megismételte ezt a felajánlást. Máriát, a magyarság patrónáját évszázadokon át Nagyboldogasszony napján ünnepelték.

A magyar honfoglalás millenniumán, 1896-ban aztán Vaszary Kolos bíboros, esztergomi prímás-érsek kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át, majd a második vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte át, de 1984-től ismét október 8-án ülik.

1980-ban Szent II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. (A régit, a II. Szilveszter pápa által adományozott kápolnát a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontották.)

A Regnum Marianum barokk világában a Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája. Ezen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került, a lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán jelképévé alakult. Legismertebb Mária-énekünk is e szavakkal kezdődik: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!, a magyar katolikusok évszázadokig, a Himnusz megszületéséig ezt énekelték nemzeti imaként.

OKTÓBER 8.

A Nap kel: 6 óra 52 perckor, nyugszik: 18 óra 10 perckor.
A Hold kel: 13 óra 30 perckor, nyugszik: 23 óra 0 perckor.

NÉVNAPOK: Benedikta, Brigitta, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Koppány, Mária, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Simon
Katolikus naptár: a Magyarok Nagyasszonya ünnepe; Koppány és Benedikta
Református naptár: Koppány, Etelka
Evangélikus naptár: Koppány
Zsidó naptár: tisri hónap 6. napja

OKTÓBER 8-ÁN SZÜLETETT:

1876. TORMAY CÉCILE író, szerkesztő, a két világháború közötti időszak elismert írója, közéleti szereplő (140 éve)
1896. VENDEL MIKLÓS Kossuth-díjas geológus, egyetemi tanár, akadémikus (120 éve)
1901. SÁLYI ISTVÁN Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (115 éve)
1921. GÖNDÖR KLÁRA Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész (95 éve)
OKTÓBER 8-ÁN HALT MEG:

1991. ANTONI FERENC biokémikus, akadémikus, a lézer orvosi alkalmazásának magyarországi kezdeményezője (25 éve)
1991. KERTÉSZ GYULA Erkel Ferenc-díjas operarendező, érdemes művész (25 éve)

IDŐJÁRÁS
Északon, északkeleten már több órára kisüt a nap, dél felé haladva azonban egyre vastagabb lesz a felhőzet, és délen, délnyugaton főként a nap első felében még gyenge eső is előfordulhat. A Dél-Alföld kivételével élénk, északon, északkeleten többször erős lesz a keleti, északkeleti szél. Hajnalban 4-11, napközben 12-19 fok várható.