Advent

  Az advent szó latin eredetű, jelentése megérkezés (az Úr érkezése), eljövetel. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete pedig András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap.
Mint minden ünnephez, az adventhez is tartoznak hagyományok, hiedelmek: régen az ünnep kezdetét harangszó jelezte éjfélkor, a vallásos emberek ilyenkor szigorú böjtöt tartottak, falun pedig hajnalban misékre jártak Szűz Mária tiszteletére. A régi adventi hagyományokhoz tartozik még Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.) napja is.
  Szent-Borbálát a legenda szerint kereszténységéért lefejezték. A lányok pártfogójuknak tekintették, és ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. 
  Szent Miklós püspök egyszer egy ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, akik ezért tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba cipőiket, és várják a Mikulást. 
  Szent Luca napja az év legrövidebb napja. Ekkor a fiatal eladósorban lévő lányok 13 darab papírra felírtak 13 különböző férfinevet, majd minden nap kidobtak egyet, és az utolsó papíron szereplő név jelentette a leendő férj nevét.

Az adventi koszorú

  Az advent szimbóluma a violaszín vagy lila, amely az összeszedettség, a fegyelem és a bűnbánat színe. Talán az egyik legfontosabb szimbólum mégis az adventi koszorú, amely 1860-ban „keletkezett”, és eredetileg a lelki megtisztuláshoz segítette hozzá az embereket. A koszorú hagyomány szerint kerek, mert a kerekség az örökkévalóságot jelképezi, bár manapság a modern formák kedvelői négyszög alakúakat is készítenek vagy vásárolnak. A koszorú alapanyaga az örökzöld növény (fa, hajlékony vessző esetleg szalma), melyet mohával vagy fenyőágakkal díszítenek, és elengedhetetlenek a szalagok, tobozok, műhó, szárított narancs vagy citrom, és persze a 4 gyertya.

  Az egyik adventi gyertyagyújtással kapcsolatos mítosz szerint, minden vasárnap, amikor gyertyát gyújtunk, angyalok szállnak a Földre. Ezek az angyalok segítenek minket, hogy eredményes legyen a karácsonyra való várakozás.

Angyalok adventkor:

- Első vasárnapon négy héttel karácsony előtt kék köpenyben egy angyal száll le közénk, hogy megkeresse azokat az embereket, akik meghallgatják őt.

- Második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll alá, egy serleget hozva magával, hogy abban szeretetet vigyen fel a mennybe.

- A harmadik vasárnapon egy fehér angyal jön a mennyből, hogy békét, tiszta szeretetet és boldogságot hozzon az embereknek. Kezében fénysugárral megérint mindenkit, akinek a szíve tiszta.

- Negyedik vasárnapon egy angyal lila lepelben lantot pengetve és énekelve járja be a Földet. Ettől az énektől rügyeznek ki tavasszal a magok.

Az adventi naptár

  Az adventi szimbólumok közé tartozik még a naptár. Állítólag egy leleményes édesanya találta ki kisfiának az adventi naptár alapötletét, hogy a gyermek tudja, hányat kell még aludni karácsonyig. A naptárnak sokféle változata létezik: készítik fából, papírból, hol bibliai idézeteket tesznek az ablakok mögé, hol pedig csokit vagy bonbont. Csak arra kell odafigyelni, hogy imádott porontyunk nehogy idő előtt felfalja az összes csokit az ablakok mögül.

Adventi finomságok

  Az ünnep persze nem ünnep finomságok, édességek nélkül, így az advent sem. Ilyenkor olyan süteményeket kell készíteni, amelyek illatukkal és ízükkel is kellemesebbé teszik az ünnepi várakozást. Általában édes apró süteményekkel szoktak a karácsonyra készülni a háziasszonyok, mint például az adventi muffin, bejgli, csokis szívek, püspökkenyér, fahéjas csillagok, habcsókok, mandulás-mézes sütik és a jellegzetes illatukkal hódító narancsos nyalánkságok.

Miután az összes adventi ételt végigkóstoltuk, jöhetnek a karácsonyi és szilveszteri nem teljesen kalóriaszegény étkek, majd (amivel szerintem minden hölgy már most tisztában van) az újévi fogadalomként kötelezően betartandó januári fogyókúra.