Molnár Dávid 2020. 12. 27. 10:07  -- 24.hu

Mindezt öt év alatt. Közeledik az újév, de fogadalmak helyett inkább valami kézzel foghatóba vágjon bele – ezen segítek most a tapasztalataimmal.

2015 augusztusában ötezer forintom volt összesen, az idén nyárra viszont már közel egyéves fizetésemet sikerült összespórolnom. Mindkét adatot ugyannak köszönhetően tudom: öt éve márciusban kezdtem el a költéseimet napi szinten vezetni egy általam készített Excel-táblában – a módszer inspiráló volt, a vártnál jobban beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Négy évvel ezelőtt már született egy hasonló cikkem, az akkori hozzászólások miatt pár fontos megjegyzés:

• Akkor a nettó átlagkereset használtam a példában (most is azt fogom), a kommentek egy része pedig csupán azt rögzítette, hogy de hát annyi pénze senkinek nincs. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy nem a bevétel (fizetés) nagysága számít, hanem az, hogy valaki hogyan tervezi meg a kiadásait: alacsonyabb fizetésből is lehet félretenni, és a nagyot is el lehet verni hónap végére. Noha nyilván nem összevethetők a keveset keresők egzisztenciális problémái, anyagi nehézségei a sokat kasszírozóékkal, ám mi most arra koncentrálunk, hogy egy adott jövedelemből milyen tervezéssel lehet spórolni.
• Az Excel-fájlnak (amit ide feltöltöttem .xlsx formátumban) be kell épülnie a napi rutinba, úgy nem lehet vezetni, hogy tartósan kimaradnak napok. (Utólag én is foltozom néha, amikor úgy fekszem le, hogy nem frissítettem, de egy napot nem vészes visszamenőlegesen pótolni – pláne, ha mindenhol bankkártyával fizetünk.)
• A legtöbb költségvezető alkalmazással ellentétben itt nem kell az utolsó blokkot is előkotorni nap végén, a fókusz inkább azon van, mennyi pénzt tudtunk félretenni egy nap.

Így kezdjünk bele

A költésfigyelést érdemes a hónap elején elkezdeni, akkor a legegyszerűbb megérteni, hogyan is működik az egész tábla. A fájlban található (egyelőre) egyetlen munkafüzetlapot Üresnek neveztem el és arra figyeljünk, ne ebben kezdjünk el dolgozni, hanem készítsünk egy másolatot minden hónapban és abban vezessük az adott hónaphoz tartozó költéseket. A fájl azzal kalkulál, hogy két helyen van pénzünk (készpénzben és a bankszámlánkon), ha ennél több forrást szeretnénk kezelni, akkor egyszerűen be kell szúrni egy új oszlopot és újraképletezni a táblát.

Első lépésként a hónapra vonatkozó adatokat kell megadnunk: hány nappal kell számolnunk, mekkora bevétel érkezik az adott hónapban és hogy az előző hónap végét mekkora vagyonnal zártuk. Ezt követik a tervezett kiadások tételes felsorolása, ami után az Excel (világosszürke háttérrel jelzett) cellái megmutatják, hogy összesen mekkora fix költséget látunk előre arra a hónapra, illetve hogy naponta mennyi „extrán” elkölthető keretünk marad. Ha egy tételt kifizettem, azt félkövérezem, így látom, hogy hány dolog van még hátra.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 harmadik negyedévében 263 ezer forint volt a nettó átlagkereset. Tegyük fel, hogy mindent összevetve (lakástörlesztő, albérleti díj, rezsi, autórészlet, gyerekek tandíja, stb.) 170 ezer forint előre tervezett költségünk van az adott hónapban, így kis számolással kiderül, hogy 93 ezer forintunk marad minden másra. Ez egy harmincegy napos hónapban napi háromezer forintot jelent, amit a tervezetten felül elkölthetünk.

Tehát ha elsején kifizetünk százezer forintot a lakástörlesztőre, ötezret az internetre (mindkettővel előre kalkuláltunk) és bevásárolunk a boltban, majd nap végén azt látjuk, hogy 107 ezer forinttal van kevesebbünk, mint előző nap, akkor a megfelelő cellákat kitöltve kiderül, hogy aznap kétezer forintot költöttünk olyan dolgokra, amikkel nem terveztünk és mivel háromezer forint volt a keretünk, spóroltunk egy ezrest. Természetesen az is lehet, hogy a hónap elején megálmodunk egy keretet az élelmiszerekre is – ha így teszünk, akkor természetesen a bolti vásárlások is beleszámítanak a tervezett költségekbe, így aznap, ha csak ezt a három tételt tudtuk le, akkor nem volt nem tervezett költségünk, így háromezret spóroltunk.

Bár csábító, hogy mindent tervezett kiadásnak írjunk be még hó elején, mert akkor több lesz a spórolt pénz, ez nem igaz:

magasabb előre kalkulált költséggel kevesebb lesz a napi elkölthető átlagos keretünk, ugyanis ugyanakkora bevételből több fix költség vonódik le a hónap eleji keretszámításnál.

Engem főleg három dologra tanított meg ez a módszer:

• Nem úgy tekintek a fix kiadásokra, hogy „Jaj, mennyivel kevesebb pénzem lesz”, hanem elfogadom, hogy ezek szükségesek ahhoz, hogy az adott hónapban is legyen hol laknom, mit ennem, stb.
• Rendkívül motiváló nézni azt, ahogy minden nap végén sikerült egy kis összeget félretennem és azok a hónap végén elég nagyra duzzadnak.
• Teljesen leszoktam a „megveszem, mert olcsó” mentalitásról: egyrészt rájöttem, azokra a dolgokra nincs is szükségem, másrészt az agyamban egy csengő figyelmeztet, hogy feleslegesen fogom rontani az aznapi statisztikám. És bizony a sok párezer forintos kiadásból lesz hónap végére a több tízezres.

Én kiegészítésként magamnak készítettem egy plusz munkafüzetlapot, ahol minden hónapban vezetem, hogy mekkora bevétel mellett hogy alakult az összköltésem, így látom minden év végén, hogy abban a tizenkét hónapban mennyit sikerült félretennem.

Vannak rendhagyó esetek a napi rutinban:

• Ha egy napon bevételünk jött, akkor át kell képletezni a vonatkozó cellákat (erről az Excelben található, barackszínű, azaz segítséget tartalmazó cellákban részletesen írtam).
• Ha olyan tételért fizettünk, amit majd visszakapunk (kölcsönadtunk valakinek például), akkor az nem számít költségnek, így szintén az előbb említett képletezés során le kell vonni az adott nap kiadásai közül.

Ez az Excel tábla számos embernek segítség lehet, de leginkább annak, aki nem érti, hogy mire és hogyan folyik ki a kezei közül a pénz úgy, hogy egyébként többet keres annál, mint amit egy hónapban a szükségszerű dolgokra el kell költenie.

Hihetetlen teljesítményekre képesek sportolóink, azonban szemernyi esélyük sem lenne, ha egyes állatokkal is meg kellene küzdeniük.

Az olimpiai játékokon a leggyorsabban futók, a legmagasabbra ugrók és a legerősebb súlyemelők vetélkednek az érmekért és a nemzetközi elismerésért. Szerencséjükre nem az állatvilág bajnokaival kell versengeniük, „akik” nap mint nap hihetetlen teljesítményt nyújtanak a veszély elkerülése, a zsákmány megszerzése, a túlélésük érdekében. Mi lenne, ha az állatvilág is megrendezné a maga olimpiáját? A természet mely atlétái állhatnának fel a dobogóra?

Futás
Arany Az ember sebességrekordja futásban 44,72 km/óra, de az állatvilág aranyérmese több mint kétszer ilyen gyors. A gepárd csúcssebességét 500 méterig terjedő távokon, sík terepen sokan 97–101 km/órára becsülik

Ezüst A pronghorn (amerikai) antilop több mint 56 km/órával rohan 6,5 km-en, 67,5 km/órával 1,6 km-en, és 88,5 km/órával tesz meg 800 métert. Nagy távokon legyőzné a gepárdot is

Bronz Versenybe szállna az oroszlán, a Thomson gazella, a vándorantilop és a gnú, melynek csúcssebességét 80,5 km/órára becsülik, bár ezt még nem bizonyították

 

Távolugrás
Arany A jelenlegi világcsúcstartó a dél-afrikai hegyesorrú béka (legfölső kép). Mért leghosszabb egyetlen ugrása 5 méter 33 centiméter, ami egy átlagos hím testhosszának közel a százszorosa. Képzeljenek el egy olyan embert, aki két óriás repülőgép hosszát tudja megugrani! A távolugró-világrekord embereknél most 8 méter 95 centiméter

 

Ezüst Az ugrópókok jogosan kapták ezt a nevet, mivel a saját testük hosszának több mint 50-szeresét képesek ugrani azért, hogy gyanútlan áldozatukon landoljanak

Bronz A szöcskék a saját testük hosszának 20-szorosát tudják ugrani

 

Maraton
Arany Az olimpiai maratoni futás potom 42,19 kilométeres távja még a közelében sem jár annak, amit egyes állatok megtesznek. Kiszámolták, hogy az Eurázsiában költő és Afrikában telelő sarlós fecske összesen mintegy 483 ezer kilométert tesz meg, miután fiatal madárként elhagyja szülőhelyét, és lehetséges fészkelőhelyén csak legalább két évvel később landol!

 

Ezüst A sarki csérek az Északi- és a Déli-sark között vándorolnak minden évben – ebből az egyik út 14 967 kilométer lenne, ha egyenes vonalban repülnének. Az eddig mért leghosszabb távolság azonban, amit egy sarki csér megtett, az bő 22 500 kilométer

Bronz Az eddigi leghosszabb nonstop repülést 2007 márciusában egy kis goda hajtotta végre. Kilenc nap alatt 11 499 kilométert repült szülőhelyétől, Alaszkától Új-Zélandig úgy, hogy nem állt meg enni-inni. Kimerítő útja végére testsúlyának több mint a felét elveszítette

 

Úszás
Arany A vitorláshal a maga torpedó alakú, tökéletesen áramvonalas testével gyorsaságra teremtődött, és 109 km/órás sebességet mértek nála. Az embereknél az úszási sebességrekord 8,597 km/óra

 

Ezüst A kékúszójú tonhalnál 71 km/órás sebességet mértek, de állítólag akár 105 km/órával is képes haladni

Bronz A rövid úszójú makócápáról úgy tartják, hogy a legnagyobb sebessége 88 és fél km/óra

 

Súlyemelés
Arany Méretéhez viszonyítva a világ legerősebb állata a galacsinhajtó bogarak egy faja, mely a saját testsúlyának nem kevesebb, mint 1141-szeresét képes görgetni, ami megfelel annak, mint ha egy 68 kilós ember hat zsúfolt emeletes buszt emelne meg. (Az alacsonyabb súlykategóriában versengő olimpikonok a saját testsúlyuknak csak háromszorosát tudják felemelni)

 

Ezüst Az orrszarvúbogarakkal végzett kísérletek során azt állapították meg, hogy a saját testsúlyuk 850-szeresét tudják felemelni

Bronz A levélvágó hangya a saját testsúlyának 50-szeresét tudja felemelni

 

Fotók: Andy Rouse; Visuals Unlimited; Brandon Cole; Wild Wonders of Europe/Zankl; Markus Varesvuo (2); Andrew Parkinson; Stephen Dalton (3); Rolf Nussbaumer; Máté Bence; Nature Production; Michael Durham

 

---

Forrás: https://www.rd.hu/%C3%81llati_olimpia?fbclid=IwAR1yz6cIM5iaTDrl11eEhh2a-lh8ps6bmY9BnFSzv9Y0YCeYrmi97PNV8ng

A következő cikk nem saját szerzemény, találtam. Viszont a szerző ismeretlen számomra.

Ismerős a helyzet, amikor sok kis apró gombát, vagy csirkefalatkát kell panírozni? 1 kg apró csiperkegomba vagy csirkemell panírozása 5 perc alatt, kevés mosogatással? Lehetséges !

Sokszor az ember nem is gondolja, honnan kap majd nagyon jó ötletet, vagy ihletet. Én sem gondoltam arra, mikor 2012-ben egy riportot olvastam, hogy egy írótól tanulok majd egy szuper panírozási technikát. Az interjúban, mely Dragomán Györggyel és családjával készült, az író mesélt arról is, hogy szeret főzni és a gyerekei kedvence a ropogós csirkefalatok, melyet ő egyszerűen készít. Elárulta azt is, hogyan. Persze kipróbáltam, és azóta én is így panírozok, de valamiért nem is jutott eszembe korábban ezt leírni!

És hogy hogyan született belőle ez a bejegyzés? Nos, az ihlet a Cafeblog VIP program gasztrofotózásán jött.   Így hát, íme!

 

A módszer nagyon egyszerű, kell hozzá egy nagy fedeles műanyag doboz, ebben fogunk panírozni. Tegyük bele a a panírozni kívánt gombát, és adjunk hozzá joghurtot. Nekem kb. 70 dkg csiperkéhez 1 evőkanál joghurtra volt szükségem. A mennyiség függ attól, hogy mennyi a panírozandó mennyiség, illetve mekkora annak a felülete (mennyire apró). Rázzuk jól össze. Fontos, hogy a joghurt jól benedvesítse a felületet, de ne tocsogjon.

Tegyünk hozzá lisztet. Ez kb. 1,5 evőkanál volt. Rázzuk jól össze.

Jöhet a felvert tojás (jelen esetben egy darab) és persze rázd, rázd rázd!

Legvégül pedig a zsemlemorzsa (itt 2-3 evőkanál), és rázás!

És lehet sütni:

Csirke esetében is hasonló a helyzet, kis módosítással: vagyis a csirkéhez adjunk joghurtot, ehhez tegyünk fokhagymát is. Rázás! Majd keményítőt adjunk, ettől ropogós lesz! Rázás. Következik a liszt. Rázás! Majd a felvert tojás. Rázás! És végül a zsemlemorzsa. Rázás!

Sajnos, a kisült rántott combot nem tudtam lefényképezni, mert a család elkapkodta.