| Főoldal » Jeles napok » Téli jeles napok |
Luca napja ~ december 13. | |
 Luca Nap időszakában a leghosszabbak az éjszakák: a gonoszok, bűbájosok, a rontások ideje ez. A középkori Európában a nép hitében, tudatában az oltáron tisztelt Luca mellett egy boszorkányszerű rontó-bontó Luca is él: Kísértetszerű jelenség, mindenekelőtt az ember rontására törekszik. Egyes vidékeken a zöld ág sarjasztása e napon kezdődött. Ebben Luca, mint Jézus menyasszonya, házasságszerző szerepű. Hercegszántó sokác szokásában a kislányok hajukba font virágkoszorúval jártak, szűzséget varázsolva Luca és karácsony között az iskolába; régebben a nagylányok is viselték e koszorút. Kiskunmajsán a "lucapogácsába" gyűrűt sütöttek, ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment. Szeged környékén a lucapogácsát sok zsírral készítették, sütés előtt apró tollakat szúrtak bele, minden családtag számára külön-külön. Akié sütés közben elégett, az hamarosan meghalt. Néhol úgy tartották, hogy ilyenkor a halottak hazajönnek pogácsalakomára, s meg lehet tudni tőlük, hogy ki lesz a család következő halottja. A lucanapi harangszó a leskelődő gonoszt zavarta el. Az ország különböző vidékén e napon készítették a " lucakalendáriumot" s ekkor kezdték el a lucaszék építését is. E napon kezdték sarjaztatni a lucabúzát, hogy karácsonyra kikeljen, majd a karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha minden szem kikelt karácsonyig, akkor jó termésre lehetett számítani az évben. A Galga mentén eladó lány cserép földbe csigavonalban szórta a magokat (a férj után sóvárgó lány szűzi "mag-akarása" adta eredését, a varázsos zöldülést.) Ha szára hosszúra nőt, jó szalmás termést vártak; világoskék szalaggal kötötték át. Karácsonykor az asszonyok az oltárt öltöztették vele, karácsonyfa alá is lucabúza tettek, s vacsorakor közepébe szentelt gyertyát téve az asztalra került. Luca napján az ország számos vidékén asszonyt nem engedtek be a házba, se rokont, se szomszédot; nem adtak kölcsön semmit, ha valaki mégis kölcsönkapott valamit, "az elvitte a szerencsét is". és az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett. Luca-napkor a fonóban együtt mulatott a falu egész ifjúsága. Ettek, ittak, muzsikáltak, társasjátékokat játszottak. Sötétedéskor beállítottak a lucák: fehér lepedőben, belisztezett arccal jöttek a legények a lányokat ijesztgetni. Őrségben fűzfavesszőből suprát fontak, s azzal verték ki a fehérnépből a rossz szellemet, s egészséget, mértékletességet kívántak neki.  Palóc vidéken lepedőbe öltözött legény, derekán borjúkötéllel járta a házakat. Arcát liszttel, nyúlbőrrel, vagy szitával fedte be (vele, általa az áhított tisztaság, a szűzség volt jelen - a nyúl pedig a keleti zodiákusban a szűz havának jelölője). Kopogtatás nélkül lépett be az ajtón, s a kezében tartott Márton-napi lúdszárnnyal (angyalszárnnyal) simogatta végig a háziak arcát, a falon lévő tárgyakat; a sarkokra keresztet "rajzolt" a szárnnyal, és hátrafelé lépegetve némán távozott. Ő nem az európai rontó-bontó lucapucát idézte meg. Ugyancsak tiltották a tökmagtörést ezen a napon, nehogy törjenek a tányérok a következő évben. A legelterjedtebbek a szerelmi jóslások voltak. Leggyakrabban derelyét főztek ezen az estén. Mindegyikbe egy fiúnevet rejtettek el. A derelyét vagy gombócokat forró vízbe dobták, majd azt, amelyik elsőnek "felugrott", gyorsan kikapták. Az abban elrejtett fiúnév jelentette a jövendőbeli keresztnevét. Vagy ólmot öntöttek, hogy megtudhassák leendő férjük foglalkozását. Egy másik jóslás szerint a papírszeleteket a lányok egyesével a tűzbe dobták. Csak az utolsó cédulát hagyták meg, mert a ráírt név mutatta a vőlegény nevét. Horoszkóp, asztrológia, és a hagyományok Egyes helyeken Lucakor a lányok almába haraptak, amiből utána minden nap harapni kellett. Ami maradt, azzal mentek az éjféli misére, és akivel először találkoztak, olyan nevű lett az uruk. Ezen a napon készítették a Luca-fát is. Levágtak egy somgallyat, azt vízbe tették, hogy karácsonyra kizöldüljön. Azzal mentek az éjféli misére a lányok; utána titokban megérintették vele szeretőjüket, hogy "magukhoz kössék a legényt." Az ardói lányok ezen a napon szerelmi jóslásokat végeztek. Összeverődve jártak disznóóltetőt zörgetni, ha a disznó megijedt, röfögött. Ha nem röffentett, akkor az közeli házasságkötést jelentett, ha pedig röffentett és ahányat, annyi év múlva ment férjhez a lány, aki zörgetett. Luca estéje és éjszakája a tréfálkozásnak, a lopkodásnak is helyet adott. Néhány fiatal bohócnak öltözve koldulni járt. Mások az udvaron lévő kútból lopták a vizet. Másnap reggel sok udvar tátongott bejárati kapu nélkül. A lopkodók elvitték a kiskaput még a hatodik szomszédba is, míg végül valaki rá nem talált valahol a gödörben, vagy a pincében. A legnevezetesebb népi szokás az un. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátták a széken ágaskodót, kit próbáltak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kellett szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük volt felszedni, s így nem érhették utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie. Elődeink azonban nem érték be ennyivel, hiszen a jövőt és a termékenységet is meg akarták tudni, sőt, befolyásolni is szerették volna azt. Ez volt a lucázás szokása. A fehér lepelbe öltözött lányok ilyenkor házakhoz mentek, ahol általában különböző jókívánságokkal a tyúkok szaporulatára akartak hatni. Máshol ilyenkor a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakhoz jártak, s ott ilyen és hasonló mondókákat mondtak. A jókívánságokért cserébe pedig tojást kaptak ajándékba.  Luca-luca kitty-kotty, kitty-kotty, Galagonya kettő, három. Száras körtét várom! Majd meglátom,mit adhatok. Amit adtok, elveszem. Van tarisznyám, elteszem. Luca, Luca kitty-kotty, Üljön meg a tyúktok! Tyúkjok, lúdjuk annyit tojjon, Mint a patakban a kövecs. Disznójukon akkora szalonna legyen, mint az ajtószárfa. Luca, Luca, három, a tojásom várom! Luca, luca kitty-kotty, Sok libájuk legyen, Jó ülősek legyenek, Tojjanak a tyúkok, Luca, Luca kitty-kotty. Luca napi szokások (pdf file -- nem saját munka! Köszönöm a feltöltőnek!) | |
| Megtekintések száma: 672 | | | |
| Összes hozzászólás: 0 | |