Január
Boldogasszony havaJanuár (Népi mondóka) Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár. 
Január 1. ÚjévÚjévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre. Számos tiltás fűződik e naphoz: „Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.” Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb. Időjárással kapcsolatos jóslás: Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
FarsangIdejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet, a böjt idejét. A farsang a közelgő tavasz őszi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz. A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést. Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”, este „macskabált” tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon: „Akinek van nagy lánya, Hajtsa ki a gulyára.” A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, „farsang farkára” esik: húshagyó kedd - a böjt kezdete hamvazószerda - dologtiltó nap, böjtfogadó nap Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást. Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket. A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”. Január 6. VízkeresztAz egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak. E napon gyújtják meg a családban utoljára a gyertyát a karácsonyfán, majd leszedik és elosztják a rajta maradt édességeket. E nap szokása a Háromkirály járás. 10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, fejükre díszes koronát illesztenek és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást. Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek. Jutalmuk a köszöntését dió, sütemény. Vízkereszt utáni második vasárnap – a kánai menyegző János evangéliuma szerint, Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Ennek emlékére egy-egy falu több házában is kánai menyegzőt tartottak, melyet az előimádkozó asszonyok szerveztek. A közös énekek és imádságok utána adták elő a kánai menyegzőről szóló énekeket, majd hozzáláttak a résztvevők által összehordott ételek és italok elfogyasztásához. Néhol az evangéliumi legendát is eljátszották. Ugyanezt disznótorokon, lakodalmi vacsorán sőt halotti toron is énekelték.
Január 17. Remete Szent Antal napjaRemete Szent János (i.sz.250 táján született) szerzetes, akit már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentjeként tiszteltek. Az ő nevével jelölték az orbánc és az ehhez hasonló mérgezést, melyek a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű mérgezést okoztak. A bukovinai székelyek ráolvasással, archaikus imádságokkal próbálták gyógyítani. A topolyaiak hittek abban, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiszolással. A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában elhalványultak, majd Páduai Szent Antal alakjában újraéledtek.
Január 18. Piroska napjaE naphoz fűződő regula: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”
Január 22. Vince napjaA szőlőtermelők figyelték e napon az időjárást. Szép napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. „Ha szépen fénylik Vince, megtelik a pince.” A kopácsi gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Január 25. Pál napjaEzt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle. Pál napi regula: „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.” Haláljóslás is kötődik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.
Forrás: http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm | 
